Back Play the Game BS Play the Game Czech Play the Game German Play the Game (song) English Play the Game (canción) Spanish Play the Game (chanson) French Play the Game HE Play the Game Armenian Play the Game (Lagu) ID Play the Game Italian

Play the Game

Queen
Play the Game
kislemez a(z) The Game albumról
B-oldalA Human Body
Megjelent1980. május 30.
Formátum7"
Felvételek1980. február–május
Musicland Studios, München, Németország
StílusPop-rock
Hossz3:30
KiadóEMI, Elektra
SzerzőFreddie Mercury
ProducerQueen, Reinhold Mack
Queen-kronológia
Save Me
(1980)		Play the Game
(1980)		Another One Bites the Dust
(1980)
A The Game album dalai
Első oldal
  1. Play the Game
  2. Dragon Attack
  3. Another One Bites the Dust
  4. Need Your Loving Tonight
  5. Crazy Little Thing Called Love
Második oldal
  2. Rock It (Prime Jive)
  3. Don’t Try Suicide
  4. Sail Away Sweet Sister
  5. Coming Soon
  6. Save Me
Sablon • Wikidata • Segítség

A Play the Game az első dal a brit Queen rockegyüttes 1980-as The Game albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt, aki a híresztelések szerint Tony Bastinról, az egykori szeretőjéről írta a szöveget.[1] 4/4-es ütemű, C-dúrban íródott, és viszonylag lassú, percenként 78-as a ritmusa.[2]

A The Game felvételeinek második szakaszában, 1980 februárja és májusa között vették fel a müncheni Musicland Studiosban. A producere az együttessel nemrég találkozó német Reinhold Mack volt, aki igyekezett modern, gyors munkatempóra szoktatni a Queent. Az elektromos gitár és zongora mellett ezúttal a szintetizátor is szerepet kapott a hangszerelésben, habár az együttes azelőtt következetesen elhatárolódott a használatától. Ez éppen a The Game felvételei során változott meg, amikor Roger Taylor dobos bevitt a stúdióba egy frissen vásárolt Oberheim OBX-et, Mercuryt pedig lenyűgözték a szerkezet lehetőségei, így többek közt a „Play the Game”-ben is felhasználták.[1] Egy korai demó változaton Andy Gibb, a Bee Gees tagja háttérvokálozott.[3] A gitárszólót Brian May gitáros egy Foxx phaserrel torzítva rögzítette.[4]

Eredetileg azt tervezték, hogy a dal után az albumnak is a Play the Game címet adják, de Taylor ezt ellenezte, mert úgy érezte, hogy úgy is értelmezhető a „játsszuk a játékot”, hogy „megalkuszunk a rendszerrel”; ezért leegyszerűsítették a The Game-re. 1980. május 30-án kislemezen is megjelent, de nem ért el különösebb sikereket, Angliában a tizennegyedik, Amerikában a negyvenkettedik helyet érte el a slágerlistán.[3] A Record Mirror reakciója ez volt: „Újabb elvesztegetett három perc, ahogy sejtettük.”[5] A Melody Maker szerint „klasszikus Queen szerelmes dal, olyan jellegzetes sablonban, amely egészen a »Keep Yourself Alive« stílusáig nyúl vissza”.[6]

Ebben az időszakban az együttes mind zeneileg, mind kinézetében megújuláson ment keresztül, a The Game és kislemezei borítóin és klipjeiben már nem a régi színpadias fellépő ruhákban volt látható – rövidebbre vágatták a hajukat, és egyszerű utcai ruhákban, olykor bőrszerelésekben pózoltak. A „Play the Game” borítóján, és a videóklipjében tűnt fel először Mercury később jellegzetessé váló bajsza. Az együttes régi rajongóit meglepte a változás, sokan nem tudták elfogadni a harsány imázsváltást (a híresztelések szerint nem sokkal később az albumot támogató koncertturné egyik előadásán eldobható borotvákat dobáltak fel a színpadra. Mercury megkérdezte tőlük, hogy levágassa-e a bajszát, mire a közönség egyszerre azt kiabálta, hogy igen. Az énekes válasza ez volt: „Basszátok meg, azért sem vágatom le!”).[7] Ez a kinézet népszerű volt abban az időben a melegek között, ráadásul Mercuryval kapcsolatban már jóval korábban célozgatott a sajtó, hogy homoszexuális, így hamar ráragadt az új kinézetére a „Castro klón” gúnynév, amellyel abban az időben a hasonlóan kinéző melegeket illették.[1]

1980 és 1982 között játszották a koncertjeiken, de lágyabb, „emberközelibb” változatban, elhagyták a bevezetőből a szintetizátort, és Mercury sem falzettben énekelt.[3] Felkerült a Queen on Fire – Live at the Bowl koncertalbumra és DVD-re. A 2005-ös Killer Queen: A Tribute to Queen albumra Jon Brion feldolgozásában került fel.

  1. ↑ a b c Blake, Mark. Is This the Real Life? – The Untold Story of Queen. London: Aurum, 240–243. o. (2010). ISBN 978-1-84513-597-3 
  2. ↑ Digital Sheet Music – Queen Play the Game. musicnotes.com. (angolul) EMI Music Publishing (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  3. ↑ a b c Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn, 231. o. (2007). ISBN 978-1-905287-33-8 
  4. ↑ Blackett, Matt (2008. január). „Renaissance Man” (angol nyelven). Guitar Player. 
  5. ↑ Gunn, Jacky – Jenkins, Jim. Queen: As It Began. New York: Hyperion, 131. o. (1992). ISBN 0-7868-8003-1 
  6. ↑ Morris, Trevor (1980. július 5.). „Cutting the cake”. Melody Maker, 16. o. 
  7. ↑ Brooks, Greg – Lupton, Simon. Freddie Mercury élete saját szavaival. Budapest: Cartaphilus, képmelléklet. o. (2009). ISBN 978-963-266-046-2 

Developed by StudentB